Ha valaki azért keres fel egy asztrológust, hogy az majd megmondja, melyik nap hány óra hány perckor mit csináljon, akkor már régen rossz, hisz az az ember ki akarja adni a kezéből az irányítást, nem akar semmiféle „rosszat” megtapasztalni, ezáltal elutasítja lelke fejlődésének lehetőségét.
Az asztrológiai ábra ismerete arra jó, hogy tisztába jöjjünk a jó tulajdonságainkkal, tehetségünkkel, melyeknek fejlesztése során nemcsak önmagunkra fogunk rálátni, segítve előrejutásunkat, hanem a környezetünkben élőkre, vagy a hozzánk fordulókra is. Aztán az asztrológia még arra is jó, hogy rájöjjünk, melyek azok a „rossz” tulajdonságaink, melyeken egy kicsit tudunk javítani, de túl sokat nem, maximum azt tehetjük, hogy elismerjük őket, a külvilág tudomására hozzuk és figyelembe vesszük a mindennapi vagy különleges feladataink megoldásánál, valamint, ha ezekben a tulajdonságainkban segítségre szorulunk, akkor képesek legyünk felvállalni a segítség kérést.
Életünk a folytonos változásról, a hullámhegyekről és a hullámvölgyekről szól. Ha nem tudunk változni, ha megrögzötten ragaszkodunk a már jól bevált dolgokhoz, akkor előbb-utóbb jön a megvetemedés, majd a törés. A hullámhegyeken töltődnünk kell, a hullámvölgyekben pedig tanulnunk. Aki ezt a periodikus változást képes elfogadni – nos arról az emberről szokták mondani, hogy a „jég hátán is megél”.
Nem árt, ha igyekszünk fenti dolgokat tudomásul venni és alkalmazkodni a mindenkori körülményeinkhez, meglovagolni a lehetőségeinket és figyelembe venni a fékeket, korlátokat, majd új utakat keresni.
2008. szeptember 18., csütörtök
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése