2011. november 25., péntek

Adalék a jelenlegi helyzethez

Mostanában sokan fordulnak hozzám. Azt hiszik, én vagyok a Szabadító, vagy Jó tündér, aki egy suhintással megoldja a problémát.

Nos … mindenkit ki kell ábrándítanom! Én nem vagyok varázsló! Nem vagyok képes arra, hogy a Te problémádat megoldjam, hogy kiszabadítsalak a Te általad generált helyzetedből!!! Erre csak Te magad vagy képes! Én legföljebb arra vagyok képes, hogy más megvilágításba helyezzem a problémádat és megkérjelek, hogy nézz rá abból a szemszögből is, amit mutattam neked. Ha Te erre nem vagy hajlandó, az nem azt mutatja, hogy Te egy luzer vagy, hanem azt, hogy most még nem értél meg arra, hogy ezt megtedd, vagy arra utal, hogy a pillanatnyi látásmódodat fel kéne cserélni egy másikkal.

Az én energiám is véges – hiába vagyok Skorpió, aki kapcsolatban áll az univerzális energiamezőkkel. Ami nekem van szánva – mármint energia -, az nem végtelen, csak kicsit több, mint az átlag emberé.

Én ezt mindig tudomására hozom azoknak az embereknek, akik többet várnak el tőlem, mint amire képes vagyok.

Nos … (újra – hihi!) – tudom, hogy ezután megint rengeteg levelet fogok kapni – hideget, meleget egyaránt. Aki már régóta kapcsolatban van velem, az tudni fogja, hogy gyorsan túllépek rajta – vagy épp segítek, ha kell.

Sajnos meg kellett írnom ezt a bejegyzést, mert a helyzet, a kapcsolatok alakulása rákényszerített.

2011. november 16., szerda

Uránusz Magyarország egén 2.

Félelemből döntés

Az elkövetkező időszak a nagy döntésekről szól. Sajnos nem mindegy, hogy a döntéseinket a félelem vagy pedig az akarás motiválja. Ne döntsünk azonnal! Vizsgáljuk meg, hogy mitől félünk! Esetleg azért fogadnánk-e el egy másik ember közeledését, mert félünk a magánytól vagy azért, mert akarjuk őt. Vagy pl. azért mondanánk igent a főnökünk váratlan elvárásának, mert félünk, hogy elveszítjük az állásunkat vagy pedig azért, mert felkeltette a kíváncsiságunkat és elindította bennünk a kreativitást. Netán egy politikus azért mondana igent, mert félti a pozícióját vagy azért, mert valóban azt látja kivezető útnak a válságból és esetleg hasonló ötlet már benne is megfogalmazódott, csak eddig még nem körvonalazódott teljesen.

Ha a félelem a domináns, akkor sajnos energiát adunk a további és sokkal erőteljesebb agresszivitásnak. Ne bízzunk abban, hogy a másik majd megváltozik – nem fog! Sajnos csak még erőteljesebb lesz benne az agresszivitás, a benne felébredő elnyomási inger.

Ha viszont úgy érezzük, hogy a másik valami olyan dolgot fogalmazott meg, ami már bennünk is motoszkált, akkor olyan gondolatfolyam indul el bennünk, mely hosszú távú perspektívát vetít elénk és felfokozza bennünk a kreatív erőket.

Mint már eddig is tapasztalhattuk, ez az időszak a nagy lebukások ideje is. A Plútó, mely hatását sokan vitatják, „véletlenül” olyan helyzeteket teremt a régóta csaló, hazudó embereknek, szervezeteknek, csoportoknak, népeknek, melyek napvilágra hozzák a másik emberrel, csoporttal szemben elkövetett bűneit. Sajnos nem mindegy, hogy a fegyveres testületek, rendőrség, fegyveres csoportok, melyeknek az a feladatuk, hogy ilyenkor eljárjanak, hogyan teszik ezt. Mindenképpen be kellene tartani a törvényes kereteket és a túlkapásokat meg kell előzni, mert ez csak további agresszivitást, fegyveres ellenállást hozhat ki a másik félből, ami súlyos áldozatokat követelhet.

Talán jobb lenne, ha önként vallanánk be az eddig elkövetett bűneinket és nem akarnánk elkerülni a büntetést, mert ha lebukunk, akkor sokkal keményebb lesz a büntetés.

Fontos, hogy egy országnak jól működjön a „rejtett” védelme. Ne dobják félre a különleges, esetleg hihetetlen információkat, mert később be fog igazolódni, hogy volt alapja. Ha alaposan megvizsgálnak minden információt, akkor az utolsó pillanatban meg tudják védeni a politikust vagy a népet, aki ellen irányult az akció. Ellenkező esetben sajnos bekövetkezhet a tragédia és az senkit sem fog vigasztalni, hogy az elkövetők kézre kerülnek.

Ami segíthet a döntésekben, legyen szó akár egy „civil”, akár egy hatalommal rendelkező ember esetében, az a festés, rajzolás, firkálás vagy csak egy önkéntelen satírozás – mondjuk a jegyzetfüzet vagy egy könyv szélén. Ez a tudatalatti megnyilvánulása, segítsége, melyet, ha jobban megvizsgálunk – még, ha első ránézésre csak értelmetlen kriksz-krakszoknak tűnik is – rájöhetünk, hogy valójában a döntéshelyzetről szól és utal arra, hogy mit kellene tenni.

2011. november 1., kedd

Uránusz Magyarország egén

Sokat gondolkodtam, hogy megírjam-e egyáltalán ezt a szöveget vagy sem. Aztán egy idő óta már azon morfondíroztam, hogyan kellene tálalnom, hogy túlzott és felesleges félelmeket ne gerjesszek, de azért felhívjam a figyelmet a közeledő veszélyre. Aztán, amikor sorozatosan jöttek a nagy balesetek, úgy döntöttem, hogy meg kell írnom legalább egy részét, mert mindenki, aki „látja”, inkább hallgat, vagy ködösít, vagy úgy tesz, mintha nem látná.

Nos, akkor kezdjük.
Magyarország éves előrejelzését Budapest képlete alapján szoktuk megadni (1873.10.25.10:35 Budapest), de én mindig megnézem Esztergomét is (1895.01.23.12:21:03 Esztergom), hisz Magyarország bölcsője mégis itt van, még ha Esztergom városrészeit később egyesítették is, mint Budát és Pestet.

Budapest idei előrejelzésében az Uránusz az MC-n áll. Ez a bolygó képviseli az ellenállást, a szabadulási kényszert, a szabadságharcot, a baleseteket, a földrengéseket, a robbanásokat, a háborút. Ha ez az előrejelzés egyetlen emberé lenne, akkor azt javasolnám neki, hogy minél hamarabb kezdjen el egy festés-terápiát, ahol „kidolgozhatja” magából azokat a hatalmas pusztító erőket, amiket eddig engedett felhalmozódni magában. Így viszont inkább végiggondoltam, országos szinten mit is jelképez az Uránusz és a Neptunusz.
Ha pl. csak néhány törvény közelgő bevezetését nézzük, akkor pl. a Neptunuszhoz kapcsolható a dohányzás és annak közelgő megtiltása a munkahelyeken, ami súlyos következményekkel járhat – az Uránuszhoz pedig ennek a törvénynek a megszegése és egy esetleges katasztrófa, ami egy tiltott csikk gyors eltüntetésének következménye. Hosszú évekig dolgoztam egy gyógyszergyárban, tudom, mekkora a veszélye akár a gyárudvaron is a tűznek vagy akárcsak egy elektromos szikrának. Gondoljunk bele, milyen következménye lehet annak, ha egy kemény dohányos ember suttyomban rágyújt valahol, de meglátja, hogy jön a főnöke és el akarja tüntetni az égő cigarettát, ám ez nem sikerül neki teljesen és esetleg ezért felrobban egy üzemrész vagy egy veszélyes anyagot tartalmazó tartály.
Ne felejtsük el, minél erőszakosabban le akarunk szoktatni valakit valamiről, annál nagyobb lesz benne a feszültség és ezáltal az ellenállás, így azt fogja keresni, hol tudja áthágni azokat a tilalmakat, amiknek az elfogadására ő még nem készült fel. A büntetés nem megoldás – amíg nem jön létre a szemléletváltás, addig nem tudnak beindulni a változások. Addig viszont meg kellene hagyni a kijelölt, biztonságos helyeket a dohányzásra.

Vagy nézzük a legutóbbi közúti baleseteket. Nagy százalékukat külföldi sofőrök okozták. Mi történik, ha egy ilyen balesetbe épp belefut egy veszélyes anyagot szállító kamion? Ennek egyetlen ellenszere a fokozott ellenőrzés, és ha a rendőr látja, hogy az a sofőr annyira fáradt, hogy már alig lát (ez is Neptunusz), akkor legyen lehetősége félreállítani és kényszeríteni legalább egy rövid pihenőre.

A Hold (ami többek között képviseli az ország területén lévő vizeket) ugyan közvetlenül nincs támadva, de együtt áll a Szaturnusszal (vízhozam csökkenés) és az urát támadja a Plútó és a Mars, mely mindkettő vegyszeres fertőzésre utal, ami esetleg nem azonnal fog kiderülni, mivel pénzhiány miatt elhanyagolják a folyamatos ellenőrzést.

Ám ez a Hold a lakosságra is utal, a népre, mely most még „nyel”, de érik benne a „nem” szónak (Szaturnusz) a feszítő ereje, és ha a családok, melyeket szintén a Hold jelöl, teljesen elveszítik a minimális biztonságérzetet is és elkezdenek szétrobbanni, akkor ez egy hatalmas detonációban fog kiteljesedni.

De itt van pl. az Esztergomban kialakult helyzet. A lakosság óriási többséggel Tétényi Évára szavazott de mellette a FIDESZ képviselőire. Miért nem veszi észre a kormány, hogy Esztergom nem a kormány ellen szavazott, csak egyetlen ember ellen? Ebből a szavazási eredményből annyira világos – hogy hogy nem veszik észre? Nem tanultak matematikát?
Ha megnézzük Esztergom képletének idei előrejelzését, akkor látszik, hogy a város lakossága még mindig lojális a kormányhoz - de meddig? Egyre hangosabb a tiltakozás, és ez érthető, hisz egy rossz kormányzati döntés miatt több mint 30 ezer ember kénytelen olyan plusz frusztrációt felvállalni - a minden magyart sújtó nehézségeken felül -, melyek gyakran teljesen ellehetetlenítik a mindennapi életet.

Mindannyian tudjuk, hogy a kormány nehéz helyzetben van – sőt egész Európa, sőt…
De ha lehet kisebbíteni az embereken lévő nyomást, akkor miért nem teszik meg azok, akiknek hatalmukban áll? Miért kell megvárniuk a robbanást?

2011. július 9., szombat

Nem kéne, nem kéne, nem kéne!

Nem kéne kérni és elfogadni ezt a kínai segítséget.

2010. december 7., kedd

Festésterápia

A tudatalattink képekben beszél és mi is képekkel tudunk vele kommunikálni – még az is, aki azt állítja magáról, hogy nem tud „elképzelni” semmit.
Az utóbbi időben jónéhány páciensemet sikerült rávennem arra, hogy temperával fessen. Azért temperával, mert ha nem kever hozzá vizet, akkor ugyanúgy lehet színeket keverni belőle, mint az olajfestékből, csak épp nem kell szagolnunk a hígítót.

A terápia lényege a következő:
Mindenképpen legyen egy felvezető esemény, ami ráhangol bennünket arra, hogy ki tudjuk tenni magunkból a problémát, hogy meg tudjuk jeleníteni a papírlapon. Ez lehet egy olyan vers elolvasása, amit közel érzünk a problémakörünkhöz, esetleg egy zenemű meghallgatása (legyen az akár pop, rock vagy komolyzene) de lehet egy meditáció is, melyben megéljük a problémánkat, csak kicsit mélyebben.
Ezután kezdjünk el színt keverni – mondjuk egy bonbonos doboz műanyag tartójának kis mélyedésében. Amikor úgy érezzük, hogy az a kikevert szín kifejezi a problémát, akkor fessünk belőle foltokat a papírra. Azután keverjünk egy másik színt és ebből újabb pacákat tegyünk a lapra, akár az előzőleg festett foltokra is. Ezt mindaddig ismételjük, amíg nem érezzük azt, hogy ráfestettük az összes fájdalmunkat, haragunkat a lapra.
Végül ki fog alakulni egy olyan kép, mely kifejezi a lényegét annak a dolognak, amivel úgy érezzük, hogy pillanatnyilag nem tudunk megbirkózni.

Aki úgy érzi, hogy tele van félelmekkel, az jobb, ha sötét, esetleg fekete papírra fest, hisz a félelemből, vagyis a sötétségből kell elindulnia, hogy kijusson a fényre.

2010. július 20., kedd

Pártalanság

Mindig elcsodálkozom magyar nyelvünk csodálatosságán.
Mekkora különbség van a páratlan és pártalan szó között: míg az első pozitív jelzést hordoz, két betű felcserélése negatívvá változtatja a jelentését.

Amikor szembesültem azzal, hogy a hátralévő sok-sok évet pártalanul fogom leélni, nagyon megviselt. Napokig teljes letargiában voltam, gyakran eszembe jutott, minek is kellene tovább élnem. Aztán belépett az életembe néhány igencsak súlyos problémával küzdő ember, akik a segítségemet kérték és meg is kapták. Felbukkantak olyan régi barátok, akikről már azt hittem, nem is léteznek számomra.

Nos ekkor jöttem rá valójában, hogy lehet – sőt kell is – élni pártalanul, de nem mindegy, hogy ezt hogyan éljük meg. Ha elkezdjük sajnálni magunkat, akkor biztosan egyenes út vezet a depresszióhoz. Ha viszont úgy gondolunk erre az egészre, hogy időnként be fog jönni egy-egy olyan ember az életünkbe, akit szerethetünk, mint a párunkat és szeretve leszünk általa, mint a párjuk és tudjuk, hogy mindezt azért kapjuk a Sorstól, hogy időnként szárnyalhassunk, töltődjünk, hogy utána kibírjuk a nehéz, „tanulási” időszakokat … nos akkor valóban rálépünk az UTUNKRA és ha nem is gyorsan, de szép, egyenletes tempóban képesek vagyunk haladni rajta.

Tudom, hogy vár még rám néhány csodálatos „páros” időszak, de azt is tudom, ha épp „pártalan” leszek, akkor sem fogok kétségbeesni, hisz az én feladatom kicsit más, ami igazából egész embert kíván és ebbe nem mindig fér bele egy párkapcsolat.

2009. október 8., csütörtök

Az energia vámpírságról

Van egy blog bejegyzésem ezzel a címszóval: „A nem szó kimondása, elfogadása, betartása és betartatása
Ezt szeretném kiegészíteni a következő gondolatokkal.

Legfőképpen önmagunk számára kell megtanulni kimondani a „NEM” szót, hisz, ha jól belegondolunk, miért is mondunk olyankor is igent, amikor egyik porcikánk sem kívánja, sőt szinte fizikai fájdalmat érzünk attól, hogy igent fogunk mondani – nos erről a következő a véleményem:
Az igent sokkal könnyebb kimondani, hisz azzal – úgy gondoljuk – segítünk a másiknak és mi is elkerüljük a bűntudat érzetét. Pedig, ha tudnánk, hogy egy nem megfelelő igen mondásával mekkora galibát okozunk nemcsak önmagunknak (hisz „leszívják” az energiánkat), hanem a másiknak is, hisz megfosztjuk annak a lehetőségétől, hogy önmaga elkezdje megoldani a problémáit, vagyis elkezdje végre a felnőtté válás kemény, fájdalmas, de sikerélményhez vezető munkáját.
A másik megközelítése pedig az, hogy mindannyian szeretetre vágyunk. Így, amikor igent mondunk arra, amire valójában nemet kéne mondanunk – valójában mi is energia vámpírokká válunk, hisz olyan szeretetet akarunk kikényszeríteni, ami nem jár nekünk, hisz abban a pillanatban, ott, arra a dologra vagy eseményre valójában nem vagyunk képesek, így az Univerzumtól sem kaphatjuk meg a cselekvéshez szükséges energiát, tehát ahhoz, hogy megtegyük valaki más (esetleg épp a kérő) energiáját vagyunk kénytelenek igénybe venni, amivel legyengítjük őt is, és természetesen önmagunkat is.